A Kentrantus vagy a virágvirág egy gyönyörű virágzó évelő növény, a Valerian család sajátos jellegével. A virágzási időszakban a kultúra fehér vagy bíbor árnyalatú csipkevirágzataival vonzza mások figyelmét. A meleg és párás mediterrán éghajlat a hazája. Jelenleg a növény nemcsak a közönséges virágágyásokban található meg, a kentranthus dekoratív tulajdonságait a határokon és az utak mentén, a sziklakertekben és a sziklakertekben, a keverékhatárokon és a támfalakon mutatja be. A virágegyütteseknél a kultúra tökéletesen kombinálható más évelő növényekkel.
A termesztés helye
Kentrantus nagyon szereti a napfényt és a meleget, és negatívan viszonyul az alacsony hőmérséklethez, a hideg huzathoz és az erős árnyékoláshoz. Ebben a tekintetben az ültetéshez csak egy nyitott és világos, minimális nedvességtartalmú területet kell választani.
A helyszínen lévő talajt enyhén le kell vezetni, jó lég- és nedvességáteresztő képességgel, elegendő tápanyagmennyiséggel. Ezek ideális körülmények a növény fejlődéséhez, de ezek hiányában a kentrantus sziklás felszínű területeken képes teljes mértékben megnőni, mivel a vadonban hegyvidéki lejtőkön növekszik.
Kentranthus kültéri gondozása
A tenyészidőszak kezdetétől július közepéig 2 hetes időközönként ajánlott nitrogéntartalmú önteteket alkalmazni, a jövőben a műtrágyákat ugyanolyan rendszerességgel, de nitrogéntartalom nélkül alkalmazzák. Az augusztusi és szeptemberi kálium- és foszforkötés hozzájárul a télen a növények jobb túléléséhez.
Az öntözés nem elengedhetetlen a növény számára, mivel szárazságtűrő.
Amint az első virágzási időszak letelt, meg kell szabadítania a virágot az összes fonnyadt és szárított virágzattól. Rövid idő elteltével kezdődik a következő virágidőszak.
Az ősz beköszöntével el kell kezdeni a növény téli előkészítését. Először az összes hajtás teljes metszését a talaj felszínéig végezzük, majd a virágágyásokat talajtakaró réteggel borítjuk. Választhat mulcsnak humuszt, komposztot vagy tőzeget. Ez a menedék csak meleg vagy mérsékelt éghajlatú régiókban képes megvédeni az ültetvényeket. Súlyosabb éghajlati viszonyok esetén (súlyos fagyok mellett minimum havazás és hirtelen hőmérséklet-változás) megbízhatóbb téli szigetelésre lesz szükség. A kialakított száraz levegőtakaró keret formájában, speciális polietilén (vagy más) anyagokkal vagy közönséges lucfenyő ágakkal borítva védi a kentranthus ültetvényeit a hótól, fagytól és esőtől.
A dekoratív hatás megőrzése és a növények vitalitásának megerősítése érdekében a virágcserjéket 3 évente ajánlott megújítani.
Kentrantus tenyésztési módszerek
Önvető szaporodás
A Kentrantus önvetéssel könnyen szaporodik, ha erre kedvező feltételek vannak. Tavasszal a bőséges palánták közül ki kell választani a legerősebb palántákat és be kell ültetni őket a kiválasztott területre.
Magszaporítás
A magvetést ősszel, nyitott ágyakon végzik. Az első fagy megjelenésekor ajánlatos a virágültetvényeket mulcsréteggel befedni, amely télen megbízható védelmet jelent. Talajtakaróként száraz füvet, szalmát, lehullott leveleket vagy tőzeget vehet fel. Tavaszig az ültetési anyag nemcsak erőre kap, hanem az időjárási viszonyok is megkeményítik.
Tavasszal magokat is el lehet vetni. Meleg éghajlaton - közvetlenül a nyílt talajba, és hideg területeken - az üvegházba palánták termesztésére.
Szaporítás palántákkal
Az üvegházhatású körülmények között erősebbé vált palánták külön kis konténerekbe merülnek a további fejlődés, megkeményedés és növekedés érdekében. Július környékén a transzplantációra kész palántákat állandó helyre helyezik át. Mivel a bokrok átmérőjükben megnövelik levéltömegüket, ajánlatos ültetéskor legalább 50-60 cm távolságot hagyni a növények között.
Szaporodás a bokor felosztásával
A hároméves bokrot a vegetációs időszak kezdete előtt vagy vége után megosztják. A fiatal bokrokat tavasszal azonnal virágágyásokra ültetik. Már a következő évszakban bekövetkezik a centranthus virágzása. Ezt a tenyésztési módszert tartják az egyik legegyszerűbbnek és legmegbízhatóbbnak. Ezenkívül megtörténik a felnőtt növény következő megújulása.
A kentranthus ritka megjelenésének oka a virágágyásokon és a háztáji parcellákon a szélsőséges hőmérsékleti instabilitás, a hideg elleni immunitás és az erős vízzavar. Ennek a virágnak a pozitív tulajdonságai az a képesség, hogy ellenálljon az aszálynak, a közvetlen napfénynek és minden olyan káros mikroorganizmusnak, amely gombás, bakteriális és vírusos betegségeket okoz. Ezenkívül a centranthusnak hosszú virágzási ideje van.
